A múlt vasárnapi országgyűlési választás nem egyszerű politikai esemény volt, hanem korszakhatár. A Tisza Párt gyakorlatilag kétharmados felhatalmazást kapott, és ezzel együtt megnyílt a lehetőség arra is, hogy helyben is lezárjunk egy régi, megkopott rendszert.
Ideje kimondani: a jelenlegi polgármester korszaka lejárt.
Beszélhetünk kerülgetve, finomkodva — de minek? Arról az emberről van szó, aki cetlikkel, szervezett szállítással és erősen kérdéses „motivációs módszerekkel” próbálta befolyásolni a szavazást nemcsak most, hanem évek óta, legtöbbször sikeresen. Egy ilyen gyakorlat nem a demokráciáról szól, hanem pont annak kijátszásáról.
És még így sem jött össze… Mert az igazság az, hogy nemcsak a „kívülről hozott” szavazók egy része fordult el tőle, hanem a saját közegében is elfogyott körülötte a levegő. Egyre többen vannak, akiknek elegük van abból, amit képvisel.
A választás után engem választási csalással vádolt meg. Az „indok”: nem hagytam, hogy szervezetten szállítsanak embereket a szavazókörbe. Úgy tűnik, ez érzékenyen érintette, mert szó szerint vérben forogtak a szemei mikor a szavazókör előtt kért számon. Aztán meg letgadta a buszoztatást, pedig voltam itt és máshol is szavazatszámláló, láttam ezt-azt. Tőle is.
De ez már nem rólam szól. Hanem arról, hogy van egy vezetőnk, aki a szabályokat akadálynak tekinti, nem pedig keretnek, hosszú távon pedig nem képes a közösséget szolgálni. És itt jön a lényeg: a következő időszak nem az egyeduralkodásról fog szólni, ez tisztán lejön abból, hogy az új miniszterelnök hogyan nyilvánul meg.
Együttműködés kell, partnerség, nyitottság. Ez pedig nem működik erőből, nem működik félelemből, és nem működik régi reflexekkel. Ezért kimondható: ennek a vezetésnek mennie kell.
Ráadásul nem csak politikai értelemben van vége a történetnek. Több olyan ügy is volt — például az agrártámogatások körül —, amely még jogi következményeket is hozhat Miki bácsira és a fiára. Könnyen lehet, hogy nekik ez a történet nem a szavazóurnáknál zárul le.
Nyársapát viszont nem erről kell, hogy szóljon
Sokan beszélünk most arról, hogy tiszta lappal kellene újrakezdeni. Egy olyan önkormányzattal, amely valóban a lakosokat szolgálja — nem irányítja, nem használja őket eszközként és főként nem félemlíti meg őket.
Mert az önkormányzat lényege az „ön”. Ezt felejtette el a mostani rendszer. És ennek most vége lehet.
Én személy szerint ezért döntöttem úgy, hogy nyár végéig hazaköltözöm Nyársapátra. Nem hirtelen felindulásból — erre a pillanatra 2014 óta készülök. Arra, hogy egyszer legyen esély visszavenni a közösségünket, a helyi döntéshozatalt, a jövőnket.
És végül egy szó a képviselő-testülethez: nem mindenki azonos ezzel a rendszerrel, ezt mindenki tudja. Ha a polgármester nem áll fel, akkor itt az idő, hogy mások lépjenek.
Mert a háttérből irányított politika kora is lejárt.
A kérdés már csak ennyi: ki meri ezt először kimondani — és ki meri megtenni az első lépést?