Nehéz úgy tenni, mintha lenne mit értékelni, de azért próbáljuk meg. Azért is vártam ezzel a cikkel egy kicsit, hogy az ellenzék túltegye magát a sokkon, mindenki kielemezze a kielemeznivalót, Tibor bácsi pedig egy pár napig megnyugodjon, hogy igaza lett, a választás után tényleg leállunk. Dehogyis állunk, Tibor bácsi! Folytatjuk!
Kampány és szavazatszámlálás
A kampány már jóval a választás előtt felpörgött, viszont éreztem, hogy Nyársapátra elkélne egy kis segítség/szervezés, így március 11-én hazautaztam, kivettem némi szabadságot, és egészen az április 9-én történő hazautazásomig bizonyos fokú kampánytevékenységet végeztem (hivatalos plakátokat igazgattam, saját plakátokat készítettem, helyeztem ki, szórólapoztam, de egy pár órát a nagykőrösi piac előtt is standoltam).
A Nyársapáti Kurír is hozzájárult a kampányhoz, bár sajnálatos módon nem hiszem, hogy sok emberhez eljutott az üzenet, amely egy kicsit populistára sikeredett, de véleményünk szerint ez mégis közel áll az igazsághoz. Itt egy remek kis galéria a készülődés pillanatairól:
Itt egy pillanatra elkalandoznék, ugyanis viszonylag nehezen viseltem, hogy a plakátokat, melyeket olyan nagy gonddal készítettünk, szervezett módon eltávolították. Történt ugyanis, hogy a kihelyezés másnapján, nem egész 24 óra elteltével egy szürke kisteherautó megállt az oszlopok mellett és a belőle kipattanó személy eltávolította ezeket a táblákat.
Mivel a rendszám és az autó pontos típusa is a tudomásunkra jutott, még aznap éjszaka (mikor mit ad I-ten, újra megpillantottam az autót Nyársapáton) elmentem a nagykőrösi rendőrkapitányságra feljelentést tenni, de mivel az ottani szolgálatvezető (nem biztos, hogy a jó szót használom, de ez leírja a személy beosztását) szerint nem valósult meg bűncselekmény, sajnos a feljelentést nem fogadták el, gyakorlatilag jó éjszakát kívántak. Mivel másnap (azaz ekkor már aznap) szavazatot kellett számolnom, nem ellenkeztem, hanem hazamentem lefeküdni.
Tehát nagyon hamar eljött a választás napja, azon a bizonyos vasárnapon szavazatokat számoltam Nagykőrösön, mert fontosnak tartottam, hogy ne tudjanak csalni (legyen bármi a végeredmény) – utólag nézve nem igazán kellett csalniuk, de ezt ugye előre tudni nem lehetett, maximum csak úgy valahol sejteni, mert akik még pontosan le tudják követni, hogy mi és hogyan történik Magyarországon, azok azt is tudják, hogy a Fidesztől minden és annak az ellenkezője is kitelik.
Ezen a választáson nagyon nehéz volt előre megmondani, hogy ki milyen eredményt fog elérni, mert a pálya már lassan 10-12 éve igen erősen a Fidesznek (és a KDNP-nek, amit ezen a felületen hagyományosan nem nevezek pártnak) lejt, és egy ilyen erősen torzult rendszerben még politikai elemzőknek is komoly kihívást jelentett a helyzet értékelése.
Személy szerint sejtettem, hogy az ellenzék alulmarad, a meglepetést az újabb 2/3 okozta, amit valószínűleg a háború és az energiahordozók témájának utolsó napokban történt, fideszes média általi bedobása okozhatott, vagy nem. Az is lehet, hogy a fideszes médiatúlsúly önmagában is elég volt egy ilyen jó szerepléshez, bár erre azért nagy tétekben nem fogadnék.
Már délelőtt volt egy nagyon határozott érzésem, hogy ez a választás nem nekünk áll, hiszen tizenegy óra körül a részvételi arány már megközelítette az 50%-ot, tehát lehetett sejteni, hogy valakinek a mozgósítása nagyon jól sikerült. Mondtam is a jegyzőkönyvvezetőnknek, hogy a magas részvétel az nagyon jó. Nem feltétlenül nekünk, de valakinek biztosan.
Szerencsére a szavazókörünkben nem tapasztaltunk csalást, kifejezetten jó hangulatban telt a választás ellenőrzése, időnként jókat derültünk, hogy milyen hülye emberek vannak (például az az idióta, aki fejhangon üvöltött velem, hogy a bal oldalra van kötve a szavazófülkében a toll, jobban kiakasztotta a fideszes delegáltakat, mint engem, pedig én kaptam a nyálat az arcomba). Gondolom a szavazólap 180°-os elfordítása neki unalmas, vagy túl általános lett volna. Az igazán vicces a dologban az volt, hogy előbb hazament, majd visszajött.
A munka gördülékenyen, gyorsan zajlott, szerencsére a mozgóurnát ellenzéki szavazatszámláló társam kísérte és csak egy páran szavaztak ennek a használatával, olyan sokat nem kellett dolgozni vele. Ennek ellenére azért nem sokat lazsáltunk, egész napos talpalás volt reggel 5:15-től egészen éjfélig. Mivel már korábban is számoltam szavazatot, annyira nem ért meglepetésként a feladat, vagy nem jelentett külön kihívást teljesíteni, szerencsére a többieknek sem, hamar megegyeztünk arról a két szavazólapról, ahol kérdéses volt, hogy metszi-e egymást az a két vonal a körön belül, vagy sem.
Akkor nincs csalás?
A választási csalást nem a szavazókörökön belül csinálják, ez (még egyelőre) nem Oroszország, itt a szavazatok leadásánál, illetve a leadott szavazatok megszámlálásánál minden demokratikus módon zajlik, a trükk a választási hirdetések számában, a közmédia részrehajlásában van, hogy a kormánypártok üzenetei sokkal több embert érnek el, mert az ő holdudvaruk birtokában van a média jelentős része.
Erre a legjobb példa az úgynevezett közmédia, aminek a nevében benne van ugye, hogy köz-, tehát feltételezné az ember, hogy közszolgálati a történet. Azért lehet egy fideszes médium nehezen közszolgálati, mert a köznek nem az az érdeke, hogy a közpénz különböző fondorlatos utakon el legyen lopva mint a Fidesznek, tehát az, hogy a lakosság agyát hülyeségekkel mossák (pl. migráció, Soros, Gyurcsány, miniFeri, háború), hanem a hiteles tájékoztatás, hogy egy parlamenti cikluson keresztül ne csak kormánypárti, hanem ellenzéki politikusok is megszólalhassanak, az ő politikai reklámjaik is megjelenhessenek ezeken a felületeken.
Ennyi lenne?
Nem, dehogy. Rengeteg másik tényező játszott szerepet, az ellenzéki összefogás hat és fél párttal futott neki ennek a választásnak, ahol egy előválasztáson dőlt el, hogy ki fogja miniszterelnök-jelöltként képviselni ezt a tömböt.
A választás pedig Márki-Zay Péterre esett, aki saját bevallása szerint egy jobboldali, keresztény politikus, ami az ellenzéki együttműködés tagjaira láthatóan sokként hatott, hiszen egyértelműen a másik két előválasztási jelölt tűnt esélyesebbnek, akik ugye határozottan nem jobboldaliak.
Márki-Zay a kampány során mondott olyan dolgokat, melyeket a Fidesz nagyszerűen fel tudott használni a saját lejárató anyagaihoz, nyilván ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ellenzék elveszítse ezt a választást, kár is lenne tagadni.
Aztán ott volt a Jobbik & balos pártok koncepció, amit az ellenzéki összefogás baloldali szavazói láthatóan jóval könnyebben vettek, mint a Jobbik szavazói, akiknek egy jelentős része valószínűleg a DK (és persze személy szerint Gyurcsány Ferenc) jelenléte miatt elfordultak ettől a politikai formációtól, és a Mi Hazánk, illetve a Fidesz szavazótáborát erősítették.
Ez egyrészt várható volt, hiszen egy részük tényleg annyira szélsőséges, hogy az igényeiket nem elégítette ki a Fidesz által alternatívaként felkínált, a 2010-es Jobbik programjához nagyon hasonló kormányzása (azzal a jelentős különbséggel, hogy a Fidesz a nyílt antiszemitizmusnak, rasszizmusnak még csak a látszatát is kerüli), így a Mi Hazánk ölelte keblére ezeket a szavazókat.
Másrészt kötve hiszem, hogy az elvándorlás más pártokhoz a Jobbik szavazóbázisának 2/3-át érintette volna, ezt valójában csak az ellenzék baloldali pártjai mondogatják maguknak, mert így könnyebb feldolgozni a vereséget, melynek okai között az ő viselkedésüket is megtaláljuk.
Mivel utólag könnyű okosnak lenni, be is fejezem itt a múlt elemezgetését, inkább a jövőre teszek néhány kéretlen javaslatot:
- Sok ember teljesen elvesztette az úgynevezett demokratikus ellenzék iránti bizalmát, viszont a többpárti összefogás bizonyos szintű garanciát nyújtott, hogy egyik résztvevő sem jut túlzott mértékű hatalomhoz. Pont ezt nem szeretjük a Fideszben, hogy túl sok hatalom összpontosul egy kézben. Ezért az összefogás egy jó irány, érdemes lenne fenntartani, bármilyen nehéz is.
- A következő ellenzéki miniszterelnök-jelölt legyen professzionális politikus (vagy küldjék el MZP-t kommunikációs tréningekre), hogy ne használhassanak fel kontextusukból kiragadott mondatokat egy profin megszervezett karaktergyilkossághoz, lejáratókampányhoz.
- Az egymásra mutogatás helyett egy komoly párt most a háttérben elemzi a vereség okait, lehetőleg a többi párttal együttműködve, és megértik, hogy miért veszítették el a vidéki emberek bizalmát.
- A fővárosból történő, túlontúl centralizált szervezés helyett megyei és főként települési szinten, helyi ügyekre fókuszálva szervezik meg a következő kampányukat, ami már most elkezdődik, hiszen ha tegnap kezdték volna meg ezt a fontos munkát, akkor is kb. 12 év mínusz egy nap lemaradásban vannak és hamarosan itt vannak az EU-s választások.
Valami ilyesmi kellene, hogy történjen, ha az ellenzék szeretné még valaha vezetni Magyarországot.