Orvos(t) látott már?

Az utóbbi időben egyre több panasszal találkozni, hogy Nyársapáton nem is rossz az orvosi ellátás, hanem gyakorlatilag nincs. A front még 800 km-re van Nyársapáttól, de itt aztán már 2 éve igazi tábori állapotok uralkodnak az egészségügyben, pedig akkor még háború sem volt. A mai szösszenet erről fog szólni, írnám, hogy jó szórakozást, de nem hiszem, hogy szórakoztató írás lesz.

Azt gondolom, hogy az alapfelállást senkinek sem kell bemutatni, a cikk olvasóinak többsége hónapok (sőt, lassan 2 éve) azzal szembesül, hogy Nyársapáton meredeken zuhan a helyben igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás minősége, a betegeket nem igazán vizsgálják meg, sőt, egy ideje az orvosi rendelőbe is csak akkor lehet bejutni, ha a páciens, vagy a rokonai “problémázni” kezdenek.

Lehet azt mondani, hogy ez a felület politikai megfontolásból indít támadásokat, lehet próbálkozni, hogy azzal hülyítik a népet, hogy az előző választás eredményébe nem tudtunk belenyugodni és azért “lázítunk”, de vannak olyan dolgok, melyekre ezt nehezen lehet ráhúzni, mert a jó orvosi ellátás igen erősen közérdek, és szerintem a politikán felül áll.

Ezt persze nehéz lehet elhinni akkor, ha valaki teljesen hülye, vagy felül a politikai színháznak és emiatt csak politikai motivációkat képes a dolgok mögé látni, vagy ennek a kettőnek a sajátos kombinációja áll fenn valakinél, de majd sokszor elismételjük ezt az üzenetet, elvégre a fideszeseknél nagyszerűen működik ez a taktika, rájuk nagyszerűen hatnak a három szótagból álló szlogenek (“Folytatjuk!”, ugye), hátha végre őket is meg tudjuk nyerni az ügyünknek.

Nekem szerencsém van, mert ritkán szoktam betegeskedni, amíg Magyarországon dolgoztam, csak egyszer voltam táppénzen (2013-ban), akkor is azért, mert a horvát főnököm javasolta, hogy így intézzek két nap szabadságot. Mivel fontos volt, hogy ne kelljen dolgoznom azon a két napon, belementem, elmentem az orvoshoz, és megoldódott a probléma. Itt sem kell sokat orvoshoz járnom, Csehországban egy hétig volt tüszős mandulagyulladásom (angína) ráadásul egy félmilliós városban élek, ahol van bőven választék orvosból, reggel odatelefonáltam, egy óra múlva ingyen váltottam ki a penicillint. Mivel tudatosan irányítom az életem, mikor idekerültem és rájöttem, hogy a céges üzemorvos csak németül beszél, kerestem egy angolul beszélő orvost magamnak, azóta pedig fizetem a járulékot becsülettel és nem járok hozzá. Vannak viszont olyanok, akik nem ilyen szerencsések.

Mikor a COVID-19 nevű, csodálatos betegség elkezdte szedni az áldozatait, emlékszem, hogy hatalmas összefogás indult, a civilek közül szinte mindenki maszkokat varrt, az orvosok és úgy általában az egészségügyi személyzet erőn felül teljesített mindenhol, éttermek kezdtek ingyenesen főzni az egészségügyi dolgozóknak, tehát a társadalom egy ideig valóban társadalomként működött és nem csak random emberek sétáltak el egymás mellett az utcán.

Esténként a városi lakosság az erkélyeken, vagy az ablakból tapsolt az egészségügyi dolgozóknak, a vírust leszámítva már-már idilli volt a kép, komolyan, már csak egy festőművész hiányzott, aki ezt az egészet “Megható pillanatkép a védekezés idejéről” címmel megfesti.

Mikor az egész dolog (járvány) elkezdődött, akkor még senkinek fogalma sem volt róla, hogy az meddig fog tartani, mennyi áldozatot fog szedni, hogy a kormány mennyire rossz időben fog bizonyos intézkedéseket korlátozásokat bevezetni, komolyabb járvány pedig jó ideje nem volt Európában, tehát annyira sok tapasztalattal a ma élő generációk nem rendelkeznek.

Ez persze nem érv, vagy mentség, ami Nyársapáton ezen és sok más téren folyik, arra nem igazán lehet mentséget találni.

Mikor elkezdek egy témával foglalkozni, akkor először mindig anyagot gyűjtök, olvasok az adott dologról, embereket kérdezek meg. Nem történt ez másként ebben az esetben sem, viszont általánosságban elmondható, hogy míg más témáknál az emberek véleménye megoszlik, ebben az esetben szinte egységes véleményen van a legtöbb nyársapáti ember, akit megkérdeztem, azaz nem tetszik senkinek a jelenlegi állapot, de nem igazán érzik úgy, hogy bármilyen előrelépés történne az ügyben.

A leggyakoribb panaszok (a teljesség igénye nélkül):

• A telefont nem veszik fel, utána pedig nem hívják vissza a telefonálót (pedig kötelezően ezt kellene tenniük),
• ha esetleg felveszik a telefont, akkor odarendelik a beteget, majd nem engedik be őket a váróterembe/rendelőbe,
• egy pad nélküli parkolóban kell várakozni, sokszor hosszú ideig,
• vizsgálat nélkül írnak fel gyógyszereket,
• gyerekek esetében bemondásos alapon dől el, hogy mehet-e a gyerek közösségbe,
• könyörögni kell, hogy szakrendelésre beutalót adjanak,
• vagy hogy egy egyszerű vizsgálatot elvégezzenek (pl. EKG),
• azt állítják, hogy az ingyenes COVID tesztekre nem volt igény, ezért nem adják ki azokat,
• ezen felül sokszor minősíthetetlen hangnemben beszélnek a betegekkel.

Volt olyan is, aki nem szeretett volna nyilatkozni a témában, mert már talált magának olyan egészségügyi szolgáltatót, aki fogadja is és ellátja, így megoldódott a problémája, igaz, hogy ezért egy másik településre kell elmennie, de olyan hosszú ideig nem foglalkoztak vele, hogy számára ez jelentette a megoldást, elvégre az egészség mindennél fontosabb.

Sokszor megkapom, hogy nem vagyok nyársapáti, ennek ellenére mint sok más témában, ebben is van személyes tapasztalatom. Sokszor voltam Nyársapáton orvosnál, főként gyerekkoromban és arra emlékszem, hogy mindig tisztességgel és lelkiismeretesen elláttak, mikor egy pár évre Ceglédre költöztünk, akkor nagyon fájó szívvel jöttünk el Gyáfrás doktor úrtól, és a következő (meg nem nevezett) ceglédi gyermekorvos iszonyatos csalódás volt, pedig ő kizárólag gyerekekkel foglalkozott.

Polgármester Úr kedélyesen beszélt a régmúltról, közös élményekről, eseményekről és a mindig teljes embert igénylő szoláltatásról, amit a Doktor Úr annak a település lakosainak adott, ahol valójában született. Ma ez a szó: szolgálat, sokszor pejoratív, mert félreértik. Dr. Gyáfrás Sándor nem szolga volt, hanem hippokratészi esküje mellett a falu apraját-nagyját nem csupán gyógyította, hanem segítette, ha kellett vigasztalta, s mint képviselő képviselte. Nem kitűnni akart, hanem együttműködni, nem intellektuális fölényét akarta fitogtatni, hanem az egyén és a közösség érdekéért akart tevékenykedni.

Nyársapáti Hírmondó – 2021. július – 339. szám

Ezért is hihető számomra, hogy mindenki elégedetlen, hiszen iszonyatosan nagy a kontraszt a pár évvel ezelőtti és a mostani állapot között, ha igazak az itt leírtak. Márpedig ahogy azt korábban is állítottam, egyetlen megkérdezett személy sem volt pozitív véleménnyel az ellátás jelenlegi állapotát illetően és az ő elmondásuk alapján írtam össze a fenti listát.

Többen kérték, hogy írjam le, hogy a gyakran elhangzó “de máshol is ilyen az orvosi ellátás” állítás nem igaz, hiszen több szomszédos településen is viszonylag rendben működik ez az alapvető szolgáltatás. Az állítás nem arról szól, hogy az országban mindenhol jól, sőt tökéletesen működik az egészségügy, hanem arról, hogy itt szinte sehogy sem.

Felelősség

Mindketten tudtuk (az olvasó és én is), már a cikkbe való belekezdéskor is, hogy lesz a felelősséget firtató rész, nem értem mire fel a meglepetés…

Ide is másolnám a vonatkozó törvényt, hogy senkinek ne legyen kételye. Nem azért bántom az önkormányzatot, mert zavar, hogy kormánypártiak, hanem mert nekik kellene gondoskodniuk az egészségügyi alapellátásról és nem teszik.

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

II. FEJEZET
FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK
Önkormányzati feladat- és hatáskörök

13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
stb…

Költői kérdés: Van Nyársapáton olyan, aki azt gondolja, hogy helyben jó egészségügyi ellátást kap?

Még egy gyors kérdés, mielőtt elfogy a tintám: Nem tudták, hogy egy adott korban mindenki nyugdíjba megy és ha nem szereznek egy olyan orvost, aki hajlandó is ellátni a betegeket, akkor itt bizony összeomlik az orvosi ellátás? Ha tényleg nem a válasz, akkor miért nem tudták? Ha esetleg de a válasz, akkor bele sem merek gondolni a motivációkba.

Azt is olvastam, hogy 40 788 948 forintot kap Nyársapát az orvosi szolgálati lakás felújítására (Nyársapáti Hírmondó – 2021. augusztus – 340. szám), ami egy kicsit nekem tűzoltásnak tűnik, mert ennél sokkal korábban el kellett volna kezdeni a felújítást, de mondok egy merészet: nem kellett volna hagyni, hogy addig romoljon a szolgálati lakás állapota, hogy majdnem 41 millió forintból kell felújítani.

40 millió forint, az egy budapesti (VI. kerület), 40 m²-es lakás ára. Valóban ilyen rossz állapotba került az orvosi szolgálati lakás? Ez akkor derült ki, mikor Gyáfrás doktor úr nyugdíjba ment?

A másik dolog, ami ennél sokkal jobban érdekel, hogy ha valaki nem kap időben orvosi ellátást és mondjuk ne adj’ I-ten meghal, vagy maradandó egészségkárosodást szenved, akkor mit mondanak? Hogy sajnálják?