Ez egy egyemberes háború, elképesztő erővel és számos meglazult csavarral, de nem lesz képes meghódítani az ukránok lelkét, és támadása csak tovább egyesíti őket – mondja a történész.
Ha visszahúzza a seregeit, vagy megpróbálja addig bombázni az ukrán városokat, amíg azok megadják magukat, Vlagyimir Putyin orosz elnök már akkor is elvesztette ezt a háborút, melyet az ország ellen indított, mondja az izraeli történész, Yuval Noah Harari.
Ez a háború nem ennek, vagy annak a városnak a bevételéről szól. Putyin meghódíthatja egész Ukrajnát, ez teljesen helytálló. – mondta Harari a Channel 12 híradójában pénteken. De ez a háború túlmutat az ukrán emberek puszta létén.
Putyin azért kezdte el ezt a háborút, mert van egy olyan elmélet a fejében, hogy ukrán emberek nem léteznek, hogy az ukránok valójában oroszok, akik Oroszország részei szeretnének lenni, és csak egy kicsi, de hatalommal rendelkező zsidó-náci csoport akadályozza ezt meg.
Putyin azt gondolta, hogy mikor bevonul, akkor az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij el fog menekülni, a hadsereg megadja magát és a lakosság “virágokkal üdvözli az orosz tankokat.” De ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna. – mondta Harari.
Az elmúlt néhány napban bebizonyosodott, hogy van ukrán nép, Zelenszkij nem menekült el; az ukrán hadsereg őrült módon harcol, és a lakosság Molotov koktélokat dobál a tankokra, nem pedig virágokat. – mondta Harari.
Igen, be tudja venni ezt az országot, de nem lesz képes megtartani… Erre nincs esély. Minden egyes nappal csak újabb magját veti el az ukránok és oroszok közötti gyűlöletnek – akik nem gyűlölték egymást korábban. Család voltak. Ez a gyűlölet generációkra szól. A saját kezével gondoskodik róla, hogy ne legyen esély az egyesülésükre.
De Harari elismerte, hogy valós veszélye volt annak, hogy Kijev és más városok is Aleppo, a szíriai nagyváros sorsára juthatnak, melyet az orosz hadsereg rombolt le, ezzel elmondhatatlan tragédiát okozva.
Mikor a Putyinhoz hasonló emberek szembesülnek a hideg, rideg valósággal, melyet nem szeretnek, akkor általában “megpróbálják darabokra tördelni a valóságot.” – mondta.
A történész kifejezte abbéli reményét, hogy az orosz emberek nem engedik, hogy egy ilyen dolog megtörténjen.
“Egy dolog bombázókat küldeni Aleppóba, mikor a házról-házra menő harcot szíriaiak vívják, és azok, akik meghalnak szíriaiak, és valami egészen más az, mikor Oroszország ajtajában történik mindez, orosz katonákat ölnek, amikor rokonok azok, akik sérülnek, – mondta, megjegyezve, hogy sok orosz és ukrán család között rokoni kötelékek vannak.
Nem gondolom, hogy Putyint érdekli. Tőle milliók halhatnak meg, milliók veszíthetik el az otthonukat. De azt gondolom, hogy az orosz embereket érdekli. És remélem ,hogy az orosz emberek nem hagyják, hogy ez történjen. Harari dicsérte az ukrán nép vad harcát az otthonáért.
Az oroszokkal ellentétben az ukránok a demokráciát választották. Ugyanannál a válaszútnál álltak [mint Oroszország] a Szovjetunió felbomlása után és a demokráciát választották. És minden egyes alkalommal, mikor valaki a demokráciájukat próbálta fenyegetni, ők újra a demokráciát választották. – mondta.
Harari azon hatások miatt siránkozott, melyeket a háború globálisan okozhat, beleértve a költségvetési változtatásokat, melyeket sok országnak eszközölnie kell, különös tekintettel a védelmi kiadásokra, az egészségügy, jólét, és oktatás rovására.
Szintén emlékeztetett, hogy a krízis tisztán megmutatja még ma is mennyire releváns egy nukleáris háború fenyegetése: “Az emberek azt gondolták, hogy ‘a nukleáris fegyverek egy fogalom a hatvanas évekből, mikor volt valami kubai rakétaválság…’ [De] most itt van — három napig tartott a háború kitörését követően, hogy elhangozzon az első nukleáris fegyverrel való fenyegetés.”
Az Oroszország elleni nyugati szankciókat illetően Harari azt mondta, hogy Oroszország a természeti erőforrásain túl nem igazán foglalkozik a gazdaságával. “Ha a Nyugat okos, akkor nem csak szankciókat hoz, hanem egy ‘Zöld Manhattan Projektet.’ Zöldenergiát, mely eltávolítja az olajat és gázt azok központi szerepéből. Mikor az olaj ára leesik 20 dollár/hordó árra, az lesz Putyin rezsimjének a vége.”
Megkérdeztük, hogy mit gondol Putyin katonai műveleteinek és az Adolf Hitler-féle expanzionizmusnak az összehasonlításáról, ami elindította a második világháborút, amire Harari azt mondta, hogy ő nem ért egyet az összehasonlítással, de elismerte, hogy “bizonyos dolgokban vannak hasonlóságok”.
“De van egy nagyon nagy különbség. Hitlernek volt egy ideológiája, és a német emberek nagymértékben egyesültek ezen ideológia mögött. Itt ez egy ember háborúja. Ez nem az orosz nép háborúja. Az orosz nép nem ezt akarja.” – hangsúlyozta.
“Ez még csak nem is a Putyin körüli kis kör háborúja, azoké az oligarcháké… Megvannak a jachtjaik, a lakásaik Londonban, a kastélyaik Franciaországban, a magángép — ez az, amit szeretnének az élettől.”
“Ez egy valóban ritka történelmi esemény — egy ember háborúja. Sajnos ez egy meghökkentő erővel rendelkező ember, akinek a csavarjai kilazultak.” – tette hozzá.
Izrael álláspontját, és félelmét illetően hogy népét biztonságban tartsa az északi határon befolyással bíró Oroszországgal szemben, Harari azt mondta: “Van egy gyilkos diktatúra, mely azzal fenyeget, hogy százezreket öl meg, kényszerít otthonuk elhagyására. Szüksége van a zsidóknak arra, hogy valaki elmagyarázza nekik, hogy hol az igazság ebben a szituációban? Tehát igen, értem, hogy vannak olyan [létfontosságú izraeli] érdekek, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. De ahol segíthetsz, segíts. Ha nem küldhetsz fegyvereket, küldj egészségügyi felszerelést. Küldj ételt. Nyújts erkölcsi támogatást. Vannak olyan dolgok, melyeket megtehetünk.”
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a háború hozadékaként véget érhet a nyugati kultúrháború: baloldal a jobboldal ellen, liberálisok a konzervatívok ellen, a Fox News a CNN ellen.
“Az egyik legnagyobb optimizmusra okot adó dolog, ami történt velem az elmúlt napokban, hogy mikor a CNN és a Fox News között váltottam, hirtelen ugyanúgy néztek ki. Hirtelen értik, hogy van valami sokkal fontosabb, és sokkal szörnyűbb, mint amitől az elmúlt néhány évben féltek, és egyesülhetnek körülötte. Attól a pillanattól, ahogy ez megtörténik, senkinek sem kell félnie. A nyugati világ sokkal erősebb, mint Oroszország, vagy akár Kína.”
— 2022. március 5. – The Times of Israel
Az interjú eredeti, angol verziója itt érhető el.