– Ebben a faluban sosem történik semmi! – mondta Bözsi néni.
– Bezzeg régen! – kontrázott rá Jani bácsi.
– Emlékszem, mikor együtt építettük az iskola kerítését, főtt a bográcsban a pörkölt! – pödört egyet a bajuszán Laci bácsi.
– Akkor összefogtak még a nyársapátiak! – révedt a múltba Sárika néni.
– Nézzétek már, mit csinálnak ott a templom előtt! – kérdezte hirtelen Jani bá’.
– Ballagjunk csak arra! – karolt Bözsi néni az urába.
Lassan sétált a négy korosodó falulakó.
A székelykapu mellett áll két fácska. Egy házaspár erre aggatott hímes tojásokat. A facebook-on olvasták, hogy ezek lesznek a falu húsvéti tojásfái. Kérték a lakosokat, hogy aki tud és szeretne, vigyen díszeket rájuk.
– Maguk meg mit csinálnak itt? – tette fel a velős kérdést Laci bácsi.
Az 50-es pár lelkesen mesélni kezdett a szuper ötletről, melyet a könyvtár hirdetett.
– Micsoda bolondságokra van egyeseknek ideje! – húzta a száját Sárika néni.
– Gyere anyjuk, menjünk, mindjárt kezdődik a Híradó – ragadta könyökön Laci bácsi a feleségét.
Nagy egyetértésben megfordultak mind a négyen és hazaballagtak.
Igen ez minden igaz az utolsó szóig!!!
Volt emberség össze tartás és fogás, ezt az elátkozott falut mi az ott élő emberek építettük szépitettük legyen az iskola, templom, focipálya, könyvtár, és sorolhatnám hosszasan! Jó volt a közbiztonság nem kellett zárni a kaput az ajtót éjszaka! Lásd ma ! Szerettük egymást és teszteltük és ami a fontos tanitottak az idősek mit hogyan kell csinálni. Sokat gondolkozom és elmélkedem a múlton istenem de jó is volt akkor, sok számos embert ki tudnék emelni akinek nagyon sokat köszönhetek. Tanitottak hogy ember legyek tudjam mi a kapa és mi a gép és ami a fontos az hogy hogy tudj segíteni úgy hogy kárt ne tegyél! Drága Misibá akkoriban mindenki tudta ki ö, ö volt a falu kovácsa és lacibácsi szinte szomszédok voltak de Misibá univerzális volt egyem szívét ha kellett disznót búgatott ha kellett malacot kutyát herélt,lovat parkolt és sorolhatnám,Drága Misibá az isten áldjon és legyen örök nyugodalmad fent az égben,sok mindenre megtanítottál sokat voltunk együtt és sokat dolgoztunk keményen. De sorolhatnám figyeltek ránk ez a lényeg vagy ott vannak a postásaink Icanéni Lajosbátyám lacibátyám Pistabátyám akik sárban hidegben melegben mindig úton voltak eszébe jutott valakinek hogy meg köszönjék nekik semmi extra csak egy KÖSZÖNÖM szerintem nem pedig ők is a falu érdekeit az emberek fontos dolgait cipelték hosszú évtizedek során, a boltosok az ápolók orvos fogorvos stb stb és a falu népe akik akkor és talán utodaik ma akik akarnak tenni a falu népéért köszönöm nektek köszönök mindent mert még most meg tehetem az isten áldjon titeket. És kérlek fogjátok össze a falut és épitsetek egy régi de új élhető falut és legyetek büszkék a régi nagy emberekre a szüleitekre akik ezt a falut építették
Maradok tisztelettel ( N.I.N )