Hetvenhét (mint a magyar népmesék) esztendővel ezelőtt január 27-én halt meg a balfi táborban Szerb Antal író és irodalomtörténész. Tizen-, huszonéves, bátor nyilas legénykék verték agyon. Emlékezzünk rá néhány ma is igen aktuális mondatával.
„A mélységes butaságban van valami szédítő és örvényszerűen vonzó, mint az enyészetben. A vákuum vonzóereje.”
„Mennyi mindent másképp hívnak ma, mint azelőtt. A semmittevést ma kikapcsolódásnak hívják, a krémpitét krémesnek, a gyávaságot gátlásnak vagy másképp korszerűségnek, a termetet alaknak, az ostobaságot kétes ideológiának.“
„Mert jól hazudni csak az tud, aki el is hiszi, amit hazudik.“
S ha már a nyilasokat emlegettük, tessék, itt van pár idézet Wass Albert tollából is:
„Minden ember egyforma, s annyit ér, amennyit a közösség érdekében dolgozik.”
„Törvény és rend nélkül nincs emberi világ.”
„Amikor a törpék megszerzik a hatalmat arra, hogy mindenkit egyenlővé tegyenek, csak egyféle módot ismernek rá. Levágják a fejét azoknak, akik magasabbak.”
Akinek ennyi nem volna elég, az gondoljon arra, hogy a holokauszt emléknapja is ma van.
