Olvasgatjuk az obligát pályázati anyagot – amit ha valaki nem pakol ki a közösségi oldalra a büdös életben sem szerzünk róla tudomást, így sokkal könnyebb lenyúlni dolgokat -, de valahogy nincs nagy kedvünk százhuszonhetedszerre is leírni, hogy emberek, ébresztő, megint kilopják a szemeteket. Hogy megint a zsíros tarkójú, fénylő homlokú hadarógép (Hetyetye bácsi, ahogy mostanság halljuk őt nevezni faluszerte) fog jól járni, no meg a kiccsalád, a sógorkomajóbarátok, a seggnyalók. Nincs kedvünk tételesen elemezni ezt a hazugságkupacot, aki itt él és még tud olvasni (ha szarházi kormányunkon és a nekik lelkesen asszisztáló helyi vezérkaron múlik, utóbbival már nem kell sokáig foglalkozni), az megtalálja mindet. Néhány támpontot azért kiemelnénk: „Magas prioritással vettük figyelembe, hogy a ténylegesen felmerülő helyi igényeket, hiányosságokat kielégítő tevékenységeket határozzuk meg, ennek érdekében személyes interjúkat folytattunk a település intézményi vezetőivel, valamint a célterületen működő egészségügyi, szociális és egyéb humán intézmények képviselőivel.” Személyes interjúk? Kivel? Mikor? Hol láthatók/olvashatók ezek? Ki/kik készítették őket?
Itt egy másik: „A tevékenységek azonosítását tovább segítette egy 20 kérdésből álló kérdőív, amellyel a célterületen élő lakosok, szükségleteit azonosítottuk, így meghatározva az esélyegyenlőségi csoportok szempontjait is.” Kik találkoztak ezzel a kérdőívvel? Hol lehetne átnézni azt a bizonyos húsz kérdést? Ki segített alkalmasint Hetyetye bácsi analfabéta cigányainak kitölteni az ánégyest?
És ha már cigányok: „A lakosság 0,4 %-a vallotta magát romának a 2022-es népszámláláskor, ami a lakosságszám viszonyában 8 főt jelent.” Tudjuk jól, hogy népszámláláskor gyakorlatilag mindenki azt ír oda, amit akar, a kutya sem fog utánanézni, de ha valaki veszi magának a fáradságot, oszt’ végigsétál a főutcán hétköznap délelőtt tízkor, akkor az idézett mondatot minimum nevetségesnek fogja tartani.
Megeshet ugyan, hogy maga a polgi, illetve a Vezérkar egyes tagjai (kiccsalád, valagfényezők, etc.) emelte magára a roma lét nehéz keresztjét, így jött össze a nyolc cigó. Ám ne feledjük: „A projekt teljes költségvetése 74 996 851 Ft.” Ez kicsivel több, mint kilenc milla koponyánként a szerencse nyolc kedvelt gyermekének. Hát nem megéri papíron egy pindurkát hátrányos helyzetűnek lenni?
Végezetül pedig – megelőzendő a kanapéhuszárok értelmetlen és meddő szájkaratéját – annyit tennénk hozzá, hogy aki szívecskézi-lájkolja-ölelősszmájlizza a közösségi oldalon a dolgot, az legyen már olyan kedves, és olvassa el, illetve értelmezze a pályázat szövegét. Utóbbi nem könnyű, hiszen a rendszerszintű tolvajlás már néhány emelettel feljebb megkezdődik, a gondos és nyakatekert megfogalmazás alapkövetelménye a maszatolásnak. Az a lelkes állampolgár pedig, aki az elmúlt bő évtizednyi pofátlan lopássorozat, a helyi problémák és igények szép ívű leszarása, a falu lakosságának lényeges döntésekből történő teljes kizárása után még mindig ezeknek a nyomorultaknak a szekerét tolja, nyugodtan nyalja ki.
Maradunk tisztelettel.
PS.: most vettük észre, a projekt kezdőnapja 2024.04.01. Akkor vissza az egész. Ez minden bizonnyal csak egy vicc.
Ide illik a sanzon az áprilisi tréfákról, de gyorsan leszögeznénk, a művésznő korántsem annyira sáros, mint a Vezérkar.