Az anarchia földje: Nyársapát

Minden bizonnyal kevés olyan nyársapáti van, aki még nem járt az Apátiban, de azoknak, akik esetleg most költöztek ide: az Apáti amolyan vendéglátó-ipari egység, ahol hétköznap kocsma üzemel, hétvégente pedig disco, vagy egyéb, hangos zenével járó tevékenység zajlik. Aki olvassa ezt az oldalt, az pontosan tudja, hogy milyen téma következik, azoknak pedig, akik esetleg lemaradtak, még mindig elérhető az előző cikkem a témában (Jószomszédi (v)iszony – a hang zavar?).

Szinte a kezdetek kezdete óta figyelemmel kísérem ezt az ügyet, mindkét fél meghallgatásával próbáltam közvetíteni, mivel már a történet elején is jól látható volt, hogy ez a vita egyre inkább elmegy személyes irányba, amit erőmhöz mérten próbáltam olyan mederben tartani, hogy lehetőleg konstruktív módon, érveket ütköztetve vitassák meg a felek a problémáikat, majd találjanak egy mindkettejük számára elfogadható megoldást, amit együtt megvalósítanak.

Ez a próbálkozás amolyan füstbement tervként, csúfos kudarcot vallott, ráadásul nem is igazán voltak olyan illúzióim, hogy átütő sikert fogok elérni a tevékenységemmel (továbbá azt is gondolom, hogy ez a cikk szintén nem fog túl sokra menni, de legalább a nevünkhöz méltó módon, nyársapáti eseményekkel foglalkozunk, és egy harmadik, a másik két féltől független fél véleménye is megjelenik a kérdésben).

Mióta az első cikk megszületett, többször beszéltem mindkét féllel, és sajnos nem jutottak közelebb a békés rendezéshez, de gondolom az, aki rendelkezik interneteléréssel, illetve facebook fiókkal, maga is láthatta, hogy ez a vita nem az előző cikk megírásakor kezdődött, hanem azt már megelőzték események és azóta is folyamatosan értesülünk a fejleményekről.

Joggal merül fel a kérdés, hogy mit kellett, vagy lehetett volna jobban, vagy másképpen csinálnia a feleknek, hogy ezt a konfliktust a háttérben, maximum egy harmadik fél bevonásával rendezni tudják, ne kelljen egy egész településnek hónapokig kapkodnia a fejét, hogy “na, vajon mi lesz a napi apátis poszt”.

Mert a mai napig hiszek abban, hogy amennyiben ez az ügy a megfelelő időben, megfelelő figyelmet kap, ennek a helyzetnek már kialakulnia sem lett volna szabad.

Magyarországon, mint bármely másik országban, törvényeket, kormányrendeleteket, illetve helyi rendeleteket használnak arra, hogy a mindennapi élet bizonyos szegmenseit szabályozzák, ezek a dolgok pedig egymásra épülnek, ezáltal egyidejűleg alkalmazhatóaknak kell lenniük, anélkül, hogy egymásnak ellentmondanának. A dolog úgy működik, hogy amennyiben valaki bármilyen kereskedelmi tevékenységet szeretne folytatni egy adott helyen, akkor bizonyos kritériumoknak kell megfelelnie, és nyilván dokumentumokat, engedélyeket kell megszereznie.

Ebben az adott helyzetben jó ideig kontroll nélkül, nyilván bőven határértéken felül szólt a zene, hiszen a legutóbbi, igazságügyi szakértő(!) által elvégzett helyszíni mérés alapján a 2022. januárjában, az Ökopajzs Kft. által meghatározott értékek – amennyiben ezeket az értékeket használják/használták – nem megfelelőek, hiszen a mért értékek meghaladták a vonatkozó kormányrendeletben (284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól) és helyi rendeletben (Nyársapát Község Önkormányzata 10/2003. (IX. 22) számú rendelete a helyi környezet védelméről) meghatározott határértékeket, ezáltal röviden összefoglalva: az Apáti jelenleg egészen biztosan nem működik megfelelően, már ami a hangerejét illeti.

Ezen rendeletek betartatása nyilván a településvezetés feladata (gyanítom, hogy a jegyzőé), viszont sajnos úgy tűnik, hogy valamilyen okból a hely üzemeltetéshez szükséges bizonyos előfeltételek (különös tekintettel egy környezettanulmány elkészítésére) nem teljesültek, így történhetett meg az, hogy nem szabtak meg egy maximális hangerőt, amin a hely üzemelhet. Az, hogy hol csúszott hiba az egyenletbe, külső szemlélőként nehéz megállapítani, de a végkifejlet arról tanúskodik, hogy a kötelező környezettanulmány nem készült el.

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy az üzemeltető próbálkozott valamilyen zajszigetelő anyag beépíttetésével, viszont az igazságügyi szakértő általi mérés ezután történt, annak eredménye a cikk befejezésének napján érkezett meg, tehát nem képezi annak részét, de a fő megállapítása az, hogy az üzemeltető által készített jegyzőkönyv nem alkalmas hatósági célú felhasználásra, mert hiányos. A mérés eredménye egyébként 64 dB, míg a Hírmondóban megjelent rendelet alapján 40, vagy 45 dB lenne a határérték.

Ha pedig 2003 óta van egy helyi rendelet, akkor gondolom annak megalkotói előrelátó módon gondoskodtak annak betarthatóságáról, illetve valamilyen tervet készítettek arra az esetre, ha esetleg a rendeletet alkalmazni kellene. Legalábbis a logika ezt diktálná, azonban amikor a zajra egyre inkább panaszkodó szomszéd (az üzemeltető megkeresése után) az önkormányzathoz fordult, akkor úgy érezte, hogy nem kapott megfelelő segítséget (és nagyon finoman fejeztem ki magam).

Ugyanez az elégedetlenség az üzemeltetővel folytatott beszélgetés során is érezhető volt, hiszen ő már márciusban birtokvédelmi eljárást indított a szomszéd kamerái miatt, azonban a határozat meghozására közel négy hónapot kellett várni, mert a szomszéd kiértesítése csak két napja történt meg (a határozat kézbesítési dátuma 2022. július 19.).

Közben (az önkormányzat által “ügyintézésre” felhasznált nagyjából négy hónap alatt) a szomszéd egy biztonsági céggel felülvizsgáltatta a kamerák elhelyezkedését, akik összhangba hozták a beállításokat a hatályos jogszabályokkal, tehát elméletileg most minden rendben van a kamerák elhelyezkedésével/látószögével, így egy kicsit olyan benyomása van az embernek, mintha semmi nem történt volna, a probléma gyakorlatilag megoldotta önmagát az önkormányzat nélkül is. Erre mondja az angol, hogy “good job”.

Ha ezt az eljárást lefolytatták, határozat született, akkor abban az esetben, mikor a szomszéd fordult a zaj miatt az önkormányzathoz, miért kellett elfogultságra hivatkozni, és átadni az ügyet egy másik hatóságnak, miért nem tudták le azt a panaszt is saját hatáskörben? Hogy lehet az, hogy egy ügyben születik határozat, de egy másik ügyben (ami ugyanazt a két személyt érinti) elfogultságra hivatkoznak?

Nem akarok belemenni a klasszikus mi lett volna, ha és egyéb klisék puffogtatásába (mint az egyszeri animátor a tizenkettedik Lecsófesztiválon), de az önkormányzat rendelhetett volna egy szakértőt, aki beméri a hangnyomásszintet, és ezen mérés alapján – amennyiben szükséges – felszólítja az Apáti üzemeltetőjét a jogszabályokban foglaltak alapján történő működésre (nyilván arra terhelték volna az összes felmerülő költséget, akinek nincs igaza – ha a hangerő megfelel a jogszabályban foglaltaknak, akkor a szomszédra, ha pedig nem, akkor az üzemeltetőre). Meg persze el sem kellett volna kezdeni így a működést.

Ez a nemtörődömség addig tetőzött, hogy mint ismert, egy kontrollálhatatlan facebokos szarcunami öntötte el az egyik helyi vonatkozású oldalt, több esetben annyira sértőek voltak a bejegyzések, hogy azokat az admin (nagyon helyesen) eltávolította, ezzel a feleket valószínűleg jelentős ügyvédi költség megfizetésétől (nyilván mindkét félnek fizetnie kellett volna), minket pedig az újabb napi sokkhatástól megkímélve, miközben a zene hangereje bizonyíthatóan nem volt megfelelő, az üzemeltető pedig nem akart jelentős összeget a zajhatás csökkentésére fordítani.

Az már nem annyira közismert, hogy egy időben annyira elmérgesedett a helyzet, hogy az Apáti üzemeltetője, a saját elmondása alapján annyira kiakadt, hogy telefonon felhívta a kérdéses szomszédot, majd egy olyan (a szomszéd által rögzített) beszélgetés hangzott el, melyből feljelentés született, nemrég az ügyészség vádemelési javaslattal átadta azt a bíróságnak. A kérdéses beszélgetés felvételének az ominózus részletét hallottam, és véleményem szerint az a teljes ügyet tekintve nem értelmezhető direkt fenyegetésként, de az ügyészség ezt láthatóan nem így gondolta.

A teljes igazsághoz hozzátartozik, és a helyzet eszkalációját jól jellemzi, hogy a szomszéd több alkalommal szintén elvesztette a fejét és riasztófegyverével – elmondása alapján – a levegőbe lőtt. Ez törvényileg nem jogosulatlan fegyverhasználat, de ezért és más okokból többször járt a rendőrség a helyszínen, ahol egyszer a lövöldözés miatt csendháborítás okán helyszíni bírságot szabtak ki a szomszédra.

Az üzemeltetőt ezek a dolgok nyilvánvalóan frusztrálják, hiszen az Apáti vendégei valószínűleg nem igénylik az állandó rendőri jelenlétet, sem a konfliktust a szomszéddal, de legfőképp senkinek nincs szüksége semmiféle lövöldözésre – ahogy folyamatos hangzavarra sem.

Az üzemeltető – szintén érthető okokból – nem kifejezetten élvezi, hogy ellene a facebookon egy lejárató-kampány folyik, de az még ennél is jobban felháborítja, hogy a munkahelyére – elmondása alapján – a szomszéd és hozzá közel álló személyek egyike értesítést küldött, hogy ellene eljárás van folyamatban (a telefonhívás miatt), hiszen ez egy magánvádas bírósági üggyel összefüggésben keletkezett ügy, aminek nincs köze a munkahelyéhez. A magánvéleményem a témában az, hogy amennyiben az értesítés nem hivatalos forrásból érkezett, akkor valóban övön aluli dolog valaki munkáltatóját bevonni egy ilyen dologba.

Utólag könnyű okosnak tűnni, de teljesen világos, hogy a helyzetet senki sem kezelte megfelelően, beleértve a két felet, az önkormányzatot, néhány vendéget és a nyársapátiak egy jelentős részét.

Mivel véleményem szerint a helyi rendeletek betartatása az önkormányzat feladata, leginkább nekik rónám fel, őket tartom felelősnek abban, hogy eddig eljutott (eszkalálódott) az ügy.

A polgármester egyszer megkérdezte a panaszkodó szomszédot, hogy minek költözött oda. Ettől nem tudni milyen eredményt várhatott, de egy nyársapátival a település első emberének nem illene így beszélnie, függetlenül attól, hogy mi a személyes véleménye. Mi sem járkálunk a nyakára, hogy miért kellett majd 300 millió forintot csapadékvíz-elvezetési projektnek csúfolt árokásásra elhasználni, miközben kiszárad Nagykőrösön a csónakázótó, meg lassan a Tisza is.

Arra a felvetésre, hogy a művelődési ház pincéjébe költöztessék a disco-t, az volt a reakciója, hogy “az zavarná a szomszédokat”. Hibátlan érvelés, hiszen történelmi tapasztalatokból levezetve, valóban könnyen meglehet, hogy zavarná a szomszédokat, hiszen most is zavarja azokat. Viszont ha neki panaszkodnak a zajra, falakba ütköznek, miközben jól látható módon másokat kifejezetten igyekeznek védeni a zajhatástól.

Az önkormányzat tehát megalkotta a rendeletet 19 éve, nemrég újra lehozta azt a Nyársapáti Hírmondóban, de nem tesz semmit a betartatása érdekében. A költséges és meglehetősen hosszú jogi eljárás anyagi vonzatát pedig majd nagyrészt a vesztes állja, de persze a per és büntetőeljárás győztese sem ússza meg komolyabb összeg kifizetése nélkül – bárki is legyen az. Legalább egy dolog még mindig adott számukra: ha kilépnek az ajtón, mindketten nemzeti öntudattal telve, büszkén nézhetnek majd A Madárra. Mert ez a fontos, nem az ilyen-olyan kellemetlen ügyek normális mederben tartása, menedzselése.

Elgondolkodtató, hogy a Herzl Tivadar tér (korábbi nevén parkoló) nem összeturulozott és kamerázott oldalán egy vendégpanzió épül több nem helyi vadásztársaság megrendelésére a helyi turizmus fellendítéséért, ami valószínűleg újabb mulatságos kihívások elé állítja majd a zajra panaszkodó szomszédot, ezáltal egész Nyársapátot, de úgyis viszonylag ritkán van belterületen lövöldözés, meg ha már úgyis ott éjszakáznak, akkor a parkolóban drogozó idiótákat a panzióban lazító vadászok töltényáron likvidálhatják, ezáltal összekötve a kellemest, meg a hasznost. Na meg a vadászatot.

Ez egyébként is beleillik a keresztényi Magyarországról alkotott képünkbe, és a korábban már többször említett hányástócsák mellett végre újra vértócsák is gyülekezhetnek majd a turul alatt, tisztára negyvenes évek, az mostanában úgyis a reneszánszát éli. (Ámen.)

A vicces utópiát félretéve, valaki végre pontot tehetne az ügy végére, lehetőleg úgy, ahogy az első cikk konklúziójában leírtam. Az egyetlen rendszeres nyársapáti szórakozási lehetőséget megtartva, de minden nyársapáti nyugalomhoz való jogát tiszteletben tartva. Ha az ügynek bíróságon lesz vége, az igazságügyi szakértő véleménye alapján félő, hogy a végkimenetel az lesz, hogy jelentősebb átalakítás/befektetés nélkül nem engedik majd a helyet disco-ként üzemeltetni, ezáltal elmondható, hogy a kilátások nem túl fényesek.

Kíváncsian várjuk a fejleményeket!