A kilencvenes évek közepe tájékán jelent meg először kis hazánkban a Kretén című másfélkegyelmű humormagazin, nagy űrt töltve be az élet ilyen típusú problémákkal foglalkozó területein. 2009 környékén megszűnt, tíz év múlva újraindult, hogy manapság mi van vele, nem tudom. De gond egy szál se, itt van nekünk helyette a Hírmondó, melyben a mai reggeli mellé olyan csodálatos dolgot találtunk ismét, hogy a fal adta a másikat, kis híján még a tejeskávénkat is kiköptük. A gyönyörűség Tibor bácsi „Az ősi titok” című írásában lapult, valahol középtájt. Ide is biggyesztjük, hátha valaki még nem olvasta, meg aztán a Kurír egyik elsődleges, nem titkolt célja a népművelés, az idézet pedig készséggel lezavar az áldott népnek egy jókora tockost. Íme hát:
[…] „Az egyiptomi nyelvvel, hieroglifákkal is összefüggést fedezhetünk fel pl.: az egyik ilyen ősi egyiptomi jel a farokuszonyán álló hal, aminek a jelentése a halál volt. A HAL áll, mert a Nílusban elpusztult hal nem vízszintesen sodródott, hanem függőlegesen.”[…]
No? Ugye milyen szép? Pont időben lett vége az idézetnek, mert bizony már elfátyolosodott a tekintetünk. Régen találkoztunk már ilyen fajsúlyos, drabális marhasággal, pedig itt élünk mi is ebben az országban, és tudjuk mindnyájan, milyen erős a felhozatal. De hogy ne csak úgy a levegőbe beszéljünk, nézzünk körül egy kicsit a témában. Az egyiptomi civilizáció négyezer éve alatt az írás végig jelen volt, bonyolultságára és összetettségére mi sem jellemzőbb, mint hogy rögtön háromfélét is meg kell különböztetnünk: a hieroglif írást (ami nem képírás, hanem szótag- és betűírás, tele ideogrammákkal és determinatívumokkal), a hieratikus írást (az előbbi egyszerűsített formája, nagyjából i.e. 2570-től), és a démotikus írást (az egyre erősödő görög hatásnak köszönhetően jelent meg az i.e. 8.-7. században).
A halál fogalmát az évezredek alatt többféleképp is nevesítették és írták, pl. mwt/mt, mnj, de a költői véna sem hiányzott, hiszen az “álomtalan alvás” (kd) is népszerű meghatározás volt. Egy bizonyos ponton pedig a krokodil (msH), illetve a jele vette át ezt a szerepet. Aki veszi magának a fáradságot, és átbogarássza a mellékelt táblázatot (nem kell megijedni, elég az A részt megvizsgálni), annak rögvest szemet szúrhat az első nagy közös nevező: ezek az írásjelek kivétel nélkül vízszintesek.
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_Egyptian_hieroglyphs#A
Meglepő? Nem hinnénk. Az ókori egyiptomiak régen éltek, de nem voltak teljesen hülyék. Tökéletesen tisztában voltak a ténnyel, miszerint aki/ami meghal, az lefekszik. Vagy megeszi a krokodil, ám mindenképpen vízszintesen fog elhelyezkedni. Legalábbis az esetek döntő többségében. Miért ábrázolták volna ezt a fogalomkört egy függőleges helyzetben lévő hallal, még ha az döglött is? No meg aztán csak a kíváncsiság kedvéért: tényleg függőlegesen sodródnak a nílusi haltetemek? Ez komoly? Azt javaslom, akit ez a részterülete a nagybetűs TUDOMÁNYNAK ténylegesen érdekel, jól gondolja át, hová teszi az ikszet a legközelebbi választáson. Egyrészről ha a mostani vezérkar el lesz zavarva a búbánatba, tán több pénz marad az állampolgár zsebében, amiből aztán elutazhat Egyiptomba, lekucorodhat a Nílus partján, oszt’ lesheti a döglött halakat. Másrészt – megint csak talán – kevesebb lesz körülöttünk az áltudományos, gyomorforgató bullshit (lásd Magyarságkutató Intézet, Prof. Dr. Kásler Miklós és az ő hagymázas rémálmai, baszjad izüt, pozsonyi csata és még sorolhatnánk. Ez van. A műanyag műemlékek és a kétségbeesett önigazolások szakmányban történő gyártása nem mai dolog, csak még sosem volt ennyire gusztustalan, minden kritikán aluli módon ostoba és erőszakos).
Természetesen a valódi tudomány egyik sarokköve és ismérve az, hogy fejlődik. Folyamatosan és állandóan. A másik pedig az, hogy kész belátni és korrigálni addigi tévedéseit. Tehát ha hitelt érdemlően bebizonyosodik a tárgyalt részlet valóságtartalma (fajsúlyos, területükön szaktekintélynek számító, elismert tudósok munkája által [csak semmi lovagkereszt aura- és wc-tisztításból kifolyólag, meg tízparancsolat preventív jelleggel], melyet aztán a bolygó hasonlóan képzett emberei el is fogadnak), úgy mi is azonnali hatállyal megkövetjük az írás szerzőjét, és revideáljuk álláspontunkat. Addig azonban kételkedve fogadjuk munkája hasznosságát és értelmét.
Zárásképp pedig álljon itt egy rövidke történet a bevezetőben említett magazinból, ama költői kérdéssel karöltve, hogy vajh’ miért is juthatott ez eszünkbe?
“Valamikor régen élt egy derék szegényember. Olyannyira derék volt, hogy híre az egész országban elterjedt. Még a király fülébe is eljutott. Nosza, több se kellett, hívatta is nyomban a szegényembert, aki uralkodója hívására azonnal fel is kerekedett. Ez is bizonyítja, mennyire derék volt.
Messze lakott a királyi udvartól, így hát gyalogszerrel vágott neki a hosszú útnak. Egyszer csak elérkezett egy nagy vízhez. Belévetette magát, és úszni kezdett. Akkoriban éltek még lóhalak arrafelé. A lóhoz semmi közük nem volt, de hát, mint tudjuk, a lótetű sincs másképp ugyanezzel. Egy ilyen hatalmas állat azonnal be is kapta a szegény embert, és vadul úszni kezdett vele.
Meg kell jegyeznünk ezen a ponton, hogy ezeknek az állatoknak nagy, üreges áluk volt. Derék szegényemberünk gyorsan belecsusszant az álüregbe, hogy a víziszörny ne tudja lenyelni. A lóhal megelégelte a szegényember hiábavaló cipelését, úgyhogy a partra úszott és kitátotta hatalmas száját. A derék szegényember kiugrott, és – lássatok csodát – éppen a király palotájánál találta magát. Sietett is a trónterembe uralkodójához, hogy elmesélje csodálatos utazását. Azóta is mondják az emberek, ha sietve érkeznek valahová: Lóhal álában siettem hozzád.”
PS.: rendkívül szeretnénk mi is tudományosnak látszani, ezért hát tessék, itt egy bibliográfia, amit rövid, ám annál élvezetesebb kutakodásunk során használtunk:
Farkas Attila Márton: Filozófia előtti filozófia – Szimbolikus gondolkodás az ókori Egyiptomban (Typotex Kiadó, Budapest, 2003. Vigyázat, a szerző nem csak kulturális antropológus, hanem baloldali/ökopolitikai publicista is! Má’ megin’ a Soros)
Sir Alan Henderson Gardiner: Egyptian Grammar: Being an Introduction to the Study of Hieroglyphs (Griffith Institute, Oxford, 1957. A mindenit! Soros 1952-ben diplomázott az innen szűk 90 km-re lévő London School of Economicson! Egyre világosabb a helyzet. A diplomát kiadó iskola jelmondata egyébként: Rerum cognoscere causas, ami nagyjából annyit tesz: megismerni a dolgok okait. Vergilius mondott ilyet egyszer régen, bőven baszjad izüt előtt)
http://hieroglyphs.net/cgi/pager.pl?p=16
Kákosy László: Ré fiai – Az ókori Egyiptom története és kultúrája (Százszorszép Kiadó, Budapest, 1993. A tudós 2003-ban elhunyt. A sor(o)s iróniája, hogy pontosan ugyanolyan Széchenyi-díjat kapott, mint a közveszélyes kancsal)
Paul Johnson: Az ősi Egyiptom civilizációja (Európa Kiadó, Budapest, 2003. Még egy oxfordi diplomás, de ő legalább konzervatív)